Érintésvédelem

jún - 13
2017
light-bulb-1644993_1920

Érintésvédelem

Érintésvédelem üzemszerűen feszültség alatt nem álló, de meghibásodás esetén feszültség alá kerülő vezető részek érintéséből származó balesetek elkerülésére szolgáló műszaki intézkedések összessége.

Érintésvédelem

Az MSZ 172[1][2] szabványt a 2364 szabványsorozat váltja fel. MSZ HD 60364-4-41:2007 szabvány, az MSZ EN 61140- ből átvett, áramütés elleni védelemre vonatkozó két alapvető fogalmat határoz meg:
1. Az "alapvédelem" (basic protection) szakkifejezést a "közvetlen érintés elleni védelem" szakkifejezés helyett (a korábbi, sok évtizedes hazai szóhasználattal „érintés elleni védelem").
- Az áramütéses balesetek egy része úgy következik be, hogy az ember (közvetlenül, vagy szerszámon, segédeszközön keresztül) általában a kezével üzemszerűen feszültség alatt álló (szabványos elnevezéssel: ”aktív”) részt érint, ugyanakkor nem szigetelő talajon áll, vagy más testrészével földpotenciálon lévő fémrészhez ér.
2. A "hibavédelem" (fault protection) szakkifejezést a "közvetett érintés elleni védelem" szakkifejezés helyett (a korábbi, sok évtizedes hazai szóhasználattal „érintésvédelem”).
- Az áramütéses balesetek nagy része úgy következik be, hogy a balesetes a villamos szerkezet olyan részét (úgynevezett „test”-ét) érinti meg, amely üzemszerűen feszültségmentes, de hiba (testzárlat) következtében feszültség alá kerül.
- Fontos továbbiakban megemlíteni a villámvédelmet mint védelmi megoldást, hogy elkerüljük villámcsapás esetén az elektromos meghibásodásokat, tüzeket és személyi sérüléseket.

Érintésvédelem osztályok

Az érintésvédelmi vizsgálat alkalmával a létesítményben található elektromos készülékeket védelmi osztályok alapján különböztetjük meg:
I. érintésvédelmi osztály - védővezetős védelemmel ellátott készülékek. Pl. mikrohullámú sütő
II. érintésvédelmi osztály - kettős vagy megerősített szigetelésű berendezések. Pl. kézi fúrógép
III. érintésvédelmi osztály - törpefeszültségű készülékek (max. 50 volt). Pl. beépített transzformátorral szerelt asztali lámpa.

MSZ szabványok

A felülvizsgálatok módjával és általános szabályaival az MSZ 4851 szabványsorozat foglalkozik:
- MSZ 4851-1:1988 Érintésvédelmi vizsgálati módszerek. Általános szabályok és a védővezető állapotának ellenőrzése.
- MSZ 4851-2:1990 Érintésvédelmi vizsgálati módszerek. A földelési ellenállás és a fajlagos talajellenállás mérése.
- MSZ 4851-3:1989 Érintésvédelmi vizsgálati módszerek. Védővezetős érintésvédelmi módok mérési módszerei.
- MSZ 4851-4:1989 Feszültségvédő kapcsolás.
- MSZ 4851-5:1991 Védővezető nélküli érintésvédelmi módok vizsgálati módszerei.
- MSZ 4851-6:1973 Érintésvédelmi vizsgálati módszerek. 1000 V-nál nagyobb fesz., erősáramú villamos ber. különl. vizsg. előírásai.

Minden olyan épületet, ahol védővezetős érintésvédelmi módot használnak, egyenpotenciálra hozó hálózattal (EPH) kell kiépíteni, mely szorosan összefügg a belső villámvédelmi rendszerrel. A létesítményekbe beépített nagy kiterjedésű fém alkotó elemeket, csőhálózatokat földeléseket be kell kötni az EPH rendszerbe. Célja, hogy megakadályozza a veszélyes potencálkülönbségek kialakulását. A villámok áramának fele az épületen belül halad le, az EPH rendszer megakadályozza az esetleges másodlagos kisüléseket.

Érintésvédelmi módok

Érintésvédelmet védő vezetékkel, vagy anélkül lehet megvalósítani:

  • Védővezetés: olyan érintésvédelmi mód, melynek működéséhez a villamos vezető szerkezet testét összekötjük a hálózat érintésvédelmével, ilyen a nullázás, vagy a védőföldelés.
  • Védővezeték nélküli érintésvédelmi módok:
– elkerítés: az elkerítés a távolságot biztosítja a munkagéptől. Ez esetben a gép önműködő.
– burkolás: a gépet leszigeteljük. Ez esetben a munkagép nem önműködő.
– kettős szigetelés.
– védő elválasztás: vagy a gép, vagy a kezelője teljesen szigetelt.
– törpe feszültség: váltakozó áram esetén 0-tól 50 V-ig, egyenáram esetén 0-tól 120 V-ig.

Érintésvédelem munkákkal kapcsolatban ezen az oldalon talál további információt.

Érintésvédelem

Forrás: WikiPedia